Volt egyszer egy özvegyasszony, s annak egy fia, Jankó. Jó fiú volt, dolgos, szót fogadó — csak éppen a fejében kicsit lassabban forgott a kerék, mint másnál. Egy nap elküldte az anyja a szomszéd faluba a molnárhoz. — Aztán illendően köszönj! Ment Jankó. A molnár éppen a lisztet lapátolta, és amikor Jankó belépett, felkavarodott a […]
Élt a Sárrét szélén egy szegény özvegyasszony, s annak egyetlen fia, Márton. Nem volt vagyonuk, csak hat szép fehér libájuk. Amikor a libák megnőttek, azt mondta az anyja: — Eredj, fiam, a vásárra. Amit kapsz értük, abból telik télre. Ment Márton a vásárra. Ahogy kirakta a libákat, odalépett a falu ura, Döbrögi nagyságos úr, aki […]
Élt a faluban egy szegény ember, akit mindenki csak Csalóka Péternek hívott, mert olyan agyafúrt volt, hogy hét gazdag emberrel is elbírt az eszével. A falu tehetős gazdái lenézték a szegénységéért, de Péter nem bánta — tudta, hogy a kapzsiságuk a leggyengébb pontjuk. Egy nap Péter előhozta a vén szamarát a piacra. Előző este ügyesen […]
Mátyás király szeretett álruhában járni az országban, hogy a maga szemével lássa, hogyan bánnak a szegény néppel. Egyszer így vetődött el Kolozsvárra, egyszerű favágó gúnyájában. A városban épp nagy volt a nyomorúság. A kevély bíró ugyanis azt vette a fejébe, hogy ingyen hordatja be a fát a maga hatalmas udvarába: elrendelte, hogy a szegény embereknek […]
Volt egyszer egy szegény ember, akinek nem volt egy talpalatnyi földje sem. A falu szélén hevert egy jó darab parlag, de senki nem merte megművelni, mert azt beszélték, ördög lakik benne. A szegény embernek nem volt választása. — Éhen halni is csak egyszer lehet — mondta, és nekiállt felszántani. Alig húzott néhány barázdát, kénköves füst […]
Volt egyszer egy király, akinek volt egy szép eladósorba került leánya, meg egy furcsa ötlete. Kidoboltatta az egész országban: — Aki akkora hazugságot mond, hogy én magam kénytelen leszek rákiáltani, hogy „ez már hazugság!”, azé lesz a leányom keze és fele királyságom. De aki csak olyat mond, amire azt felelhetem, hogy „lehet” — az üres […]
Élt egy faluban egy Dömötör nevű gazda, aki olyan fösvény volt, hogy a dérért is sajnálta, ami ingyen hullott a földjére. Ennek a Dömötörnek szolgált Marci, a szegény libapásztor, egy egész éven át. Mikor letelt az esztendő, Marci a béréért ment. — Bér? — húzta össze a szemét Dömötör. — Előbb számoljunk. Tavaly elszaladt egy […]
Volt egyszer egy falu a hegyek mögött, olyan félreeső, hogy oda még a vásáros is csak minden harmadik évben tévedt be. A falu népe derék, jóravaló nép volt, csak épp lovat sose látott közelről — hallani hallottak róla, hogy milyen büszke, gyors jószág, de a magukfajta ökrön meg szamáron járt. Egyszer a bíró meg két […]
Manó tizenhat éves volt, amikor szolgálatba szegődött a Berki uradalomba. A földesúr, akit a falu csak „Kéthajú úrnak” hívott, mert mindig úgy fésülködött, mintha kétfelé választaná a hajat, ha pénzről volt szó, a fizetséget egyfelé választotta. — Egy év szolgálat — mondta Manónak az első napon —, és ha jól viseled magad, mindenért kapsz egy […]
A Vértes alatt, egy Tűzkő nevű kis faluban élt Bordó gazda a feleségével meg a négy gyerekével. Volt nekik mindenük: két ökör, hat tyúk, három liba és egy padlás, amin a téli szalonna fityegett a gerendán. Egyik őszön Bordóné a padláson rendezgette a holmit, és megtalált egy vén bőrtarisznyát, amit még a nagyapja használt a […]
Volt egyszer egy faluban egy lány, úgy hívták: Kata. Nem volt annak semmi baja, ép volt a keze-lába, fürge is lehetett volna — csakhogy a világ legrestebb teremtése volt. Ha az anyja seprűt adott a kezébe, Kata leült a seprűre. Ha vizet kellett hozni, inkább megvárta, míg esik az eső. Ha a tyúkok kotkodácsoltak a […]
Élt egyszer egy kis városka szélén egy szegény csizmadia, Mátyás. Ügyes keze volt, a csizmái messze földön híresek, de a pénz mégsem állt meg nála, mert a városka kapzsi bírája folyton új meg új adót talált ki. Adót vetett a füstre, adót az ablakra, sőt egyszer még a kutyaugatásra is. Egy nap a bíró meghallotta, […]
