Eredeti és újramondott mesék gyerekeknek.
Élt a faluban egy szegény ember, akit mindenki csak Csalóka Péternek hívott, mert olyan agyafúrt volt, hogy hét gazdag emberrel is elbírt az eszével. A falu tehetős gazdái lenézték a szegénységéért, de Péter nem bánta — tudta, hogy a kapzsiságuk a leggyengébb pontjuk. Egy nap Péter előhozta a vén szamarát a piacra. Előző este ügyesen […]
Mátyás király szeretett álruhában járni az országban, hogy a maga szemével lássa, hogyan bánnak a szegény néppel. Egyszer így vetődött el Kolozsvárra, egyszerű favágó gúnyájában. A városban épp nagy volt a nyomorúság. A kevély bíró ugyanis azt vette a fejébe, hogy ingyen hordatja be a fát a maga hatalmas udvarába: elrendelte, hogy a szegény embereknek […]
Volt egyszer egy királyfi, aki egy éjjel csodálatos lányról álmodott: olyan szép volt, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem. Ahogy felébredt, tudta, hogy addig nem lesz nyugta, míg meg nem találja. Útnak indult, és sokáig bolyongott, míg egy nádas szélén egy vén javasasszonyhoz ért. — A világszép nádszálkisasszonyt keresed, ugye? — mondta az […]
Volt egyszer egy öreg király, aki halálos betegségbe esett. Hiába hívták a legjobb orvosokat, egyik sem tudott segíteni. Végül egy vándor bölcs azt mondta: — Egyetlen orvosság van, felség: az élet vize. De az messze, egy elvarázsolt vár udvarán fakad, és nehéz odajutni. A király legidősebb fia rögtön jelentkezett: — Elhozom én, apám, és utána […]
Volt egyszer egy özvegyasszony, akinek két lánya volt: egy édeslánya, a lusta, kényes Boris, és egy mostohalánya, a szorgalmas, szelíd Marika. Az anya Borist dédelgette, Marikát meg agyondolgoztatta, és folyton csak korholta. Egy csikorgó hidegű januári napon Boris megkívánta az ibolyát. — Ibolyát akarok! — nyafogta. — Illatos, kék ibolyát! — Hallod-e, te haszontalan — […]
Élt egyszer egy szegény ember a feleségével, akiknek nem volt gyermekük, pedig nagyon vágytak rá. — Bárcsak volna egy fiunk — sóhajtott az asszony —, ha csak akkora is, mint egy babszem, akkor is boldog lennék! S lám, alig telt bele egy kis idő, megszületett a fiuk — de akkorka volt csak, mint egy babszem. […]
Kemény tél volt, és egy farkas napok óta nem talált semmi ennivalót. Csont és bőr volt, ahogy a falu szélén kóborolt. Ott találkozott egy házőrző kutyával, aki kövér volt, fényes szőrű, jóllakott. — Nahát, koma — szólította meg a kutya barátságosan. — Csúnyán nézel ki. Mintha hetek óta nem ettél volna. — Nem is — […]
Egy verőfényes vasárnap reggel a sün kiállt a háza elé, hogy szívja a friss levegőt, és megnézze, hogy fejlődik a répa a szomszéd földjén. Ahogy ballagott a barázda mentén, szembejött vele a nyúl. — Nicsak — húzta el a száját a nyúl —, hát te már ilyen korán kint tekergsz azzal a girbegurba lábaddal? A […]
Egy fényes reggelen összekapott az égen az északi szél meg a nap. Mindkettő azt állította magáról, hogy ő a hatalmasabb. — Nézd, hogy hajlanak meg előttem a fák — süvöltötte a szél. — Én tépem le a háztetőket, én kergetem a felhőket! Nincs nálam erősebb! — Az erő nem csak a tombolás — felelte nyugodtan […]
A falu fölött, a zöld domboldalon legelt a közös nyáj, és annak őrzését egy pásztorfiúra, Marcira bízták. Reggeltől estig egyedül volt a birkákkal, és bizony sokszor rátört az unalom. Egy délelőtt, hogy múljon az idő, kitalált egy csúf tréfát. Teleszívta a tüdejét, és torkaszakadtából elordította magát a völgy felé: — Farkas! Farkas! Jön a farkas, […]
Volt egyszer egy szegény ember, akinek nem volt egy talpalatnyi földje sem. A falu szélén hevert egy jó darab parlag, de senki nem merte megművelni, mert azt beszélték, ördög lakik benne. A szegény embernek nem volt választása. — Éhen halni is csak egyszer lehet — mondta, és nekiállt felszántani. Alig húzott néhány barázdát, kénköves füst […]
Volt egyszer egy király, akinek volt egy szép eladósorba került leánya, meg egy furcsa ötlete. Kidoboltatta az egész országban: — Aki akkora hazugságot mond, hogy én magam kénytelen leszek rákiáltani, hogy „ez már hazugság!”, azé lesz a leányom keze és fele királyságom. De aki csak olyat mond, amire azt felelhetem, hogy „lehet” — az üres […]
