Élt a Hármashatár tövében egy öreg gazda, s annak három fia. A két idősebb erős volt és hangos, a legkisebb, Bence, csendes és soványka — a bátyjai csak hamuban turkálónak csúfolták. Amikor az öreg érezte, hogy fogytán az ereje, magához hívta a fiait. — Egyet kérek tőletek — mondta. — Halálom után három éjjel virrasszatok […]

Volt egyszer egy király, s annak a kertjében állt egy almafa, amely nem közönséges almát termett, hanem színaranyat. Minden évben megérett rajta hét alma, és minden évben, éppen a hetedik éjszakán, mind a hét eltűnt. A királynak három fia volt. Az idősebbek felajánlották, hogy őrzik. Az első éjjel a legnagyobb ült a fa alatt, de […]

Volt egyszer egy özvegyasszony, akinek két lánya volt: egy édeslánya, a lusta, kényes Boris, és egy mostohalánya, a szorgalmas, szelíd Marika. Az anya Borist dédelgette, Marikát meg agyondolgoztatta, és folyton csak korholta. Egy csikorgó hidegű januári napon Boris megkívánta az ibolyát. — Ibolyát akarok! — nyafogta. — Illatos, kék ibolyát! — Hallod-e, te haszontalan — […]

Élt egyszer egy szegény ember a feleségével, akiknek nem volt gyermekük, pedig nagyon vágytak rá. — Bárcsak volna egy fiunk — sóhajtott az asszony —, ha csak akkora is, mint egy babszem, akkor is boldog lennék! S lám, alig telt bele egy kis idő, megszületett a fiuk — de akkorka volt csak, mint egy babszem. […]

Élt egyszer egy házaspár, akinek hét szép, erős fia volt, de nagyon vágytak még egy leánykára is. Végre megszületett a kislány — csakhogy gyenge volt és beteges, és a szülők aggódtak az életéért. Az apa elküldte a hét fiút a távoli forráshoz, hogy hozzanak friss, gyógyító vizet a kicsinek. A fiúk siettek, de a forrásnál […]

Volt egyszer egy királynak egy csodálatos aranyalmafája. Minden reggel tündöklött rajta a termés — mígnem egy nyáron minden éjjel eltűnt egy-egy alma. A király őröket állított, de azok mind elaludtak. Végül kiderült: egy ragyogó aranymadár szállt le éjjelente, és az csente el az almákat. A király elhatározta, hogy megszerzi a madarat. A legidősebb fia indult […]

Élt a falu szélén egy szegény özvegyasszony három fiával. Olyan szegények voltak, hogy a fiúk sorra elindultak szolgálni, hátha jobb sorsuk akad. A legidősebb, Gergő, egy asztalossághoz szegődött. Három év múlva a gazdája egy kis asztalt adott neki bér fejében. — Ez nem közönséges asztal — mondta. — Csak annyit kell mondanod: „Terülj, terülj, asztalkám!”, […]

Volt egyszer egy király, akinek a szeme fénye volt az egyetlen leánya, Ilka. Egy nyári éjszakán rettenetes szélvész támadt, és mire megvirradt, a palota udvarának kellős közepén egy fa állt — de akkora, hogy a törzsét tízen sem érték volna át, a koronája pedig eltűnt a felhők mögött. S ami a legrosszabb: Ilka ágya üres […]

A messzi hegyekben, ahol az utak már nem találnak fel egészen a csúcsig, két vár állt egymással szemben. Az egyiket Holdkő várának nevezték, mert tornyai éjjel halványan világítottak, mint egy elhagyott telihold. Itt élt egyedül egy tündérleány, akit a vidék népe csak Csillagvirágnak hívott, mert ahol elment, ott reggelig nyíltak a mezei csillagok. A másik […]

Bence nem volt nagyobb egy közepes asztalkánál. A csizmadiamesterek nem szívesen vették fel, mert a kalapács ki‑kifordult a kezéből, és a tűt is csak akkor tartotta jól, ha a fonalat a foga közé tette. De Bencének éles esze volt, és gyors keze. Egyik nyári reggelen a mestere lekvárt evett a deszkapadon, és a tál tetején […]

Egy hegyi falu szélén élt két lány az édesanyjukkal. Az idősebbet Borisnak hívták, a fiatalabbat Erzsikének. Boris szép volt, de rátarti; egész nap a tükör előtt ült, s a munkát mindig a húgára hagyta. Erzsike ellenben szelíd volt és dolgos: ő hordta a vizet a forrásról, ő söpörte az udvart, ő gondozta a kertet — […]

Élt egyszer egy nagy tó partján egy szegény halász, Bendegúz. Kicsi kunyhóban lakott a feleségével, s bizony úgy éltek, hogy amit reggel kifogtak, azt este megették. De azért nem panaszkodtak, mert szerették egymást, s a jó szó náluk mindig akadt, ha a hal nem is. Egy borongós reggelen Bendegúz kivetette a hálóját, s mikor kihúzta, […]