Élt egyszer egy szegény ember a feleségével, akiknek nem volt gyermekük, pedig nagyon vágytak rá.
— Bárcsak volna egy fiunk — sóhajtott az asszony —, ha csak akkora is, mint egy babszem, akkor is boldog lennék!
S lám, alig telt bele egy kis idő, megszületett a fiuk — de akkorka volt csak, mint egy babszem. El is nevezték Babszem Jankónak. Nem nőtt nagyobbra sosem, de fürge volt, eszes és bátor, mint a csík.
Egyszer az apja a mezőre indult szántani.
— Bárcsak segíthetnék! — mondta Jankó.
— Ugyan, fiam, hová tennélek? — nevetett az apja.
— Ültess csak a ló fülébe — felelte Jankó —, majd én onnan mondom neki, merre menjen.
Az apja beleültette a ló fülébe, és Jankó onnan kiabálta: „Hó! Gyí! Balra! Jobbra!” — s a ló olyan szépen szántott, hogy öröm volt nézni. Épp arra járt két csavargó.
— Nézd csak — súgta az egyik —, egy ló magától szánt, és egy hang vezényli! Ezzel a csodával vásárokon vagyont kereshetnénk!
Megalkudtak az apával — aki csak tréfából állt rá, de Jankó a fülébe súgta: „Ne félj, apám, fogadd csak el a pénzt, én úgyis hazatalálok!” Így az apa jó pénzért „eladta” a fiát, s Jankó a csavargó markába ült.
De alig értek az erdőbe, Jankó kicsusszant a csavargó ujjai közül, és elbújt egy egérlyukban.
— Itt vagyok! Kaptok el, ha tudtok! — kiáltotta, s a két csavargó hiába kotorászott, üres kézzel, de becsapva maradt.
Jankó hazafelé indult, de rátört az éj. Behúzódott egy csigaházba aludni. Reggel egy tehén épp arról a fűről legelt, és Jankót a fűvel együtt lenyelte. Odabent a fiú kiabálni kezdett: „Ne adjatok több szénát, tele vagyok!” A gazda azt hitte, a tehén beszél, megijedt, és — hosszú história — a végén Jankó szerencsésen kikerült.
Aztán egy éhes farkas kapta be. De Jankó a farkas hasából addig-addig irányítgatta a ragadozót — „Ott a kamra, ahol a füstölt kolbász lóg!” —, míg a farkas bemászott a szülei kamrájába, jóllakott, és úgy elnehezült, hogy ki sem fért az ablakon. Akkor Jankó nagy hangon kiabálni kezdett odabentről; a szülei felébredtek, elkapták a farkast, és kiszabadították a fiukat.
Nagy volt az öröm. Jankó elmesélte a kalandjait, megmutatta a vásáron szerzett pénzt, és attól fogva békében éltek — a babszemnyi fiú lett a ház legfürgébb, legtalpraesettebb tagja.
Mert nem a termet teszi az embert — a legkisebb is nagy dolgokra képes, ha van esze és bátorsága.
Szereted a jó esti meséket? A Mese Appal alkalmazásban több száz interaktív mese vár, amit együtt fedezhettek fel a gyermekeddel — töltsd le a Google Play-ről vagy az App Store-ból.
